Csont és ízületi betegségek kezelése. Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)

Gyermekeknél és serdülőknél a gyulladásos elváltozások leginkább a hosszú csontok metafízisét érintik. Elváltozások azonban a csontváz bármelyik részében előfordulhatnak. Továbbá, a betegség érinthet más szerveket, például a bőrt, a szemet, az emésztőtraktust és az ízületeket is. A betegség gyakoriságát nem tanulmányozták részletekbe menően.

Az európai nemzeti nyilvántartások adatai alapján 10 főből kb. Nemi predominancia nincs. A betegség okait nem ismerjük. A feltételezések szerint a betegség a veleszületett immunrendszer zavarával függ össze.

Egy fájdalmas betegség: degeneratív ízületi gyulladás | Gyógyszer Nélkül

A csontmetabolizmus ritka betegségei — például a hipofoszfatázia, a Camurati—Engelman-szindróma, a jóindulatú hyperostosis-pachydermoperiostosis és a hisztiocitózis — hasonlíthatnak a CNO-ra. A betegség öröklődését még nem igazolták, de feltételezik. Valójában csont és ízületi betegségek kezelése az esetek kis része familiáris. Megelőzhető-e a betegség?

A betegség okai jelenleg nem ismertek. Megelőző intézkedésekről sem tudunk. A közelmúltban végzett elemzések nem találtak a betegséget okozó fertőző ágenst például baktériumokat. A betegek általában csont- vagy ízületi fájdalomra panaszkodnak, ezért a differenciáldiagnózis lehet gyermekkori idiopátiás artritisz és bakteriális oszteomielitisz is.

Klinikai kivizsgálással tulajdonképpen kimutatható az artritisz ízületi gyulladás a betege jelentős részénél. Gyakori a helyi csontduzzanat és nyomásérzékenység, valamint sántítás és funkcióvesztés is előfordulhat. Lefolyása szempontjából a betegség lehet krónikus vagy rekurrens kiújuló.

A kéz leggyakoribb betegségei

A betegség nem azonos minden gyermeknél. Mi több, a csont érintettségének típusa, a tünetek időtartama és súlyossága betegről betegre változik, sőt ugyanannál a gyermeknél is, ha figyelembe vesszük a rekurrens lefolyását. Általában a gyermekkori CRMO hasonlít a felnőttkorihoz. Ugyanakkor néhány jellemzője, például a bőr érintettsége pikkelysömör, gennyes akne felnőttkorban gyakrabban megfigyelhető.

Megsebzett egyház, megsebzett hívők // Belvárosi Gyülekezet ÉLŐ

Felnőtteknél a betegséget SAPHO szindrómának hívják, amely a szinovitisz, akne, pusztulózis, hiperosztózis és oszteitisz szavakra utal. A korai CNO csontelváltozások radiológiai vizsgálata sokszor nem mutat ki jellegzetes elváltozásokat, bár később a betegség lefolyása alatt a végtagok hosszú csontjainak és a kulcscsontnak az oszteoplasztikus és szklerotikus elváltozásai CNO-ra utalhatnak.

A csigolyakompressziót a röntgenvizsgálat szintén meglehetősen későn mutatja ki, de a rosszindulatú betegség és az oszteoporózis további differenciáldiagnózisát is mérlegelni kell ennek a tünetnek a felfedezése után.

A CNO diagnózisának tehát a klinikai képen és képalkotó vizsgálatokon kell alapulnia. Az MRI-felvétel kontrasztanyaggal további részleteket szolgáltat az elváltozások gyulladásos aktivitásáról. A technéciumos csontszcintiográfia segíthet a diagnózis kezdeti meghatározásában, mivel klinikailag csendes CNO elváltozások gyakran felléphetnek.

A teljes csont és ízületi betegségek kezelése készült MRI-felvétel azonban a jelek szerint érzékenyebb az elváltozások meghatározása szempontjából. A betegek jelentős számánál a diagnosztikai képalkotó eljárás önmagában nem zárja ki a rosszindulatú betegség jelenlétét, ezért mérlegelni kell a biopsziát, mivel sokszor nehéz egyértelmű különbséget tenni a rosszindulatú csontelváltozások és a CNO-val összefüggő elváltozások között.

A biopszia helyének kiválasztásakor funkcionális és kozmetikai szempontokat is figyelembe kell venni. Biopsziákat kizárólag diagnosztikai célból szabad végezni, és a klinikusok ne próbálják meg kimetszeni a teljes elváltozásos területet; ez felesleges funkcionális károsodáshoz és hegesedéshez vezethet.

Már többször megkérdőjelezték a diagnosztikai biopszia szükségességét a CNO kezelésében.

A medence csontok és ízületek betegségei. Keresztcsonttáji fájdalmak - Dr. ORMOS GÁBOR PhD

A CNO diagnózisa eléggé valószínűsíthető abban az esetben, ha a csontelváltozások legalább 6 hónapja fennállnak, és a betegnél jellegzetes bőrelváltozások is a jobb vállízület ízületi gyulladása okozza. Ebben az esetben nem kell feltétlenül biopsziát végezni, azonban kötelező a rövid távú klinikai utánkövetés, beleértve az ismételt képalkotó vizsgálatokat is. A rosszindulatú betegség kizárása érdekében biopsziát kell végezni az unifokális egygócú elváltozásokból, amelyeknek csak oszteolitikus megjelenése van, és érintik a környező szöveti képleteket.

A gyulladás és a szöveti érintettség mértékének meghatározása érdekében a fájdalmas epizódok ideje alatt rendszerint megmérik a vérsejtsüllyedést ESRa CRP-szintet, a teljes vérképet, valamint az alkalikus foszfatáz és a kreatinin-kináz szintjét.

Gyakran előfordul azonban, hogy ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye nem egyértelmű.

Milyen kezelések léteznek? Jelentős számú betegnél azonban erősebb gyógyszerekre, például szteroidokra és szulfaszalazinra van szükség. A biszfoszfonátokkal végzett kezelés újabban kedvező eredményekhez vezetett. Beszámoltak már a betegség krónikusan refrakter lefolyásáról is a betegség hosszú ideig nem reagált a kezelésre. A szülők számára nem könnyű elfogadni, hogy gyermekük kénytelen hosszú ideig gyógyszert szedni.

• Alagút szindrómák Sclerosis multiplex A radikuláris tünetek nagyon változóak lehetnek, bizsergés illetve izomlázszerű érzéstől a zsibbadásig illetve kézgyengeségig.
• Krónikus, nem bakteriális oszteomielitisz/oszteitisz (CRMO)
• Kutya ízületi gyulladás kezelése alternatív gyógymódokkal
• Az ízületi gyulladás 5 fő kezelési módja Abban az esetben, ha az otthoni, konzervatív terápiára sem szűnt meg a gyulladás, a reumatológus szakorvos az alábbi kezelési eljárásokkal kezelheti az ízületi problémát: Reumatológiai ellátás Az első és legfontosabb lépcső az ízületi gyulladás kezelésében a reumatológus szakorvos által végzett kivizsgálás, aki már az első alkalommal további terápiát ír elő a problémára.
• Közös kezelések áttekintése
• Ízületi gyulladás fekélyekkel

Általában aggódnak a fájdalomcsillapító és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek esetleges mellékhatásai miatt is. Gyermekkorban az NSAID szerek általában biztonságosnak számítanak, és kevés mellékhatásuk van, például gyomorfájás. További részletek a gyógyszeres kezelésről szóló részben. A kezelés időtartama az elváltozások helyi jelenlététől, számától és súlyosságától függ.

Általában hónapokig vagy évekig tartó kezelésre van szükség. Artritisz ízületi gyulladás esetén fontos lehet a fizikoterápia. Az ilyen betegségekre alkalmazott kiegészítő kezelésekről azonban nincsenek adatok. A kezelés alatt álló gyermekeknél legalább évente kétszer vér- és vizeletvizsgálatot kell végezni.

Ízületi gyulladás kínozza?

A betegek többségénél több évig is eltarthat, néhányuknál akár élethosszig is. A betegség megfelelő kezelése esetén a prognózis kedvező. A gyermek és családja ízületi és csontproblémákkal küzd gyakran hónapokig a betegség diagnosztizálása előtt. Differenciális kivizsgálás céljából általában javasolják a beteg kórházi felvételét.

A diagnózis felállítása után szintén javasolt a rendszeres kontrollvizsgálat járóbeteg-ellátó egészségügyi intézményben. Mi a helyzet a sportolással?

Lehetnek korlátozások a sportolást illetően, főleg biopszia után vagy artritisz jelenléte esetén. Ezt követően általában nem kell korlátozni az általános fizikai aktivitást. Nincs speciális étrend. A gyermek kaphat védőoltást, kivéve az élő vakcinákat kortikoszteroid- metotrexát- illetve TNF-α-gátló kezelés ideje alatt.

A CNO-s betegeknek nincsenek termékenységgel kapcsolatos problémáik. A medencecsontok érintettsége esetén a beteg kellemetlenséget tapasztalhat a szexuális tevékenységek közben. Teherbe esés tervezése előtt és a terhesség ideje alatt felül kell vizsgálni a gyógyszeres kezelés szükségességét.